A budapesti Törzs zenekar a hazai posztrock szcéna meghatározó alakja. Lassan építkező instrumentális zenéjük egyedi atmoszférát teremt gondolataink terében és a koncerttermekben is. A 2025 végi, Platon Karataevvel közös klubturnéról visszatérő zenekart kérdeztük az általuk képviselt műfajról, legutóbbi albumuk fogadtatásáról, koncertélményekről és 2026-os terveikről.
KULTer.hu: 2025 májusában jelent meg a legújabb, Menedék című albumotok. Milyen volt a fogadtatása az új korongnak azóta?
Kicsit féltünk, hogy a legutóbbi, Tükör (2019) című lemezünk után, amit kifejezetten nagy érdeklődéssel fogadott a szcéna, vajon mit fognak szólni az új lemezhez. Önmagában azt, hogy a Pelagic Records kiadó kiválasztotta a lemezünket, hatalmas elismerésként éltük meg. Azóta szerencsére sok koncerten játszhattuk el a dalokat, és a koncertek után nagyon sokan mesélték el nekünk, hogy milyen élményeik kötődnek a dalainkhoz.
KULTer.hu: Hogy látjátok a posztrock szcéna helyzetét Magyarországon? Hogy érzitek magatokat a Pelagic Recordsnál?
Nemrég voltam MONO koncerten a Turbinában, tele volt a terem, és az emberek nagyon élték. Szóval Budapesten biztosan vannak több százan, akiket érdekel ez a zene. Sok jó külföldi zenekar eljut hozzánk, és általában sokan is szoktak lenni a koncerteken. És van egy kemény mag is, akikkel szinte minden koncerten összefutok.
A Pelagic a szcéna egyik legmeghatározóbb kiadója.
Profi csapat, és hatalmas közösséget épített fel az évek alatt. Hihetetlen olyan zenekarokkal egy istállóban lenni, mint a God Is An Astronaut vagy a már említett MONO. És most már van egy másik magyar formáció is, aminek nagyon örülünk, a The Devil’s Trade.
KULTer.hu: Zenéltetek már izgalmas helyszíneken, például a Baradla-barlangban vagy a Fiumei úti sírkertben. Milyen volt ezeken a helyeken játszani, mennyit tud hozzáadni egy ilyen helyszín a zenéhez a ti és a közönség oldaláról?
Az Aggteleki Nemzeti Parkban, a Baradla-barlangban játszani egy életre szóló élmény volt, amit sokáig fogunk emlegetni.
Hihetetlen volt ilyen környezetben zenélni.
Szerencsések vagyunk, hogy azóta már játszhattunk a Bükki Nemzeti Parkban is. Az pedig, hogy a Fiumei úti sírkertben közönség előtt koncertezhettünk, nagyon különleges érzés volt. Azoknak, akik nem tudtak ott lenni, ajánlom a fiumeis koncertről készült koncertfilmet, amit Szombath Máté barátunk készített.
KULTer.hu: Valós helyszíneken valószínűleg nem úgy szól a zenétek, mint egy zajkioltott fülhallgatóban. Mennyire működik a zenétek a koncerteken?
Én posztrockot legszívesebben élőben hallgatok, és úgy szoktam látni, hogy a mi közönségünk is kifejezetten szeret koncerten meghallgatni minket.
KULTer.hu: A különleges helyszínek mellett volt áprilisban egy európai turnétok, felléptetek a hollandiai Pelagic Festen augusztusban, és az ősz végén egy magyar klubturnéra indultatok a Platon Karataevvel. Milyen élményekkel gyarapodtatok?
A Pelagic Fest hihetetlen élmény volt. Két teremben mentek egymás utáni váltásban jobbnál jobb zenekarok, és egy nagyon elkötelezett, több ezer fős közönség volt jelen. Amikor 12:30-kor, azaz nagyjából délben első fellépőként felmentünk a kisebbik terem színpadára, nem hittünk a szemünknek. Már akkor teljesen tele volt. Nem számítottunk arra, hogy ilyen korán már ennyien ott lesznek, ez is mutatja, hogy
a pelagicos közönség mennyire érdeklődő és elhivatott zenehallgató.
A Platon szerintem a legizgalmasabb kortárs magyar nyelvű zenekar, egészen egyedi szövegvilággal és hangzással. Ezért is hatalmas megtiszteltetés nekünk, hogy minket választottak a Napkötöző turnéjukra. A 2022-es Partért Kiáltó lemezbemutatójukon játszottunk először együtt, és már ott azt éreztük, hogy nagyon passzol egymáshoz a két banda. Pont olyan figyelmes, csupaszív srácok, mint ami a zenéjükből is árad. Nagyon jól éreztük magunkat velük, és a közönségük is nagyon nyitottan, érdeklődően fogadott minket.
KULTer.hu: Milyen tervekkel vágtok neki a 2026-os évnek?
Tavaly magunkhoz képest rengeteg koncertünk volt: egy kéthetes európai turné, egy magyar turné, több tucat fellépés. Ennek nagyon örültünk, 8 országban és 24 városban tudtuk bemutatni a Menedék című lemezünket, ezért nagyon hálásak vagyunk. Idén ennél sokkal kevesebb koncertet fogunk vállalni, hogy el tudjunk kezdeni foglalkozni a következő lemezünkkel. Szerencsére már sok ötletünk van, már nagyon várjuk, hogy ezeken dolgozhassunk. És reméljük, most nem kell eltelnie 6 évnek a következő lemezig, mint ahogy a Tükör (2019) és a Menedék (2025) között volt.
Borítókép: Szombath Máté
